Budapesten tartják Közép-Európa legnagyobb fenntarthatósági rendezvényét a Hungexpo területén. Magyarország november 29. és december 5. között megrendezi a Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expót és Világkiállítást, amely a megoldásokról fog szólni és világossá teszi, hogy a fenntarthatósági fordulat nemcsak egy kihívás, hanem egy gazdasági lehetőség is.
Ma globálisan többet fogyasztunk a természeti tőkéből, mint amennyi új tud termelődni. Ezért is fontos a fenntarthatósági expo. Lesz egy tudományos tanácskozás, amely különböző témákat fog körül járni, mint a vízválság vagy a közlekedés – mondta Áder János.
A köztársasági elnök kiemelte: 160 cég fog kiállítani, ők fogják bemutatni, hogy az egyes problémákra, milyen megoldást nyújtanak, kínálnak. Az expón ezen kívül lesznek úgynevezett szigetek, információs standok, amelyek a ránk leselkedő veszélyekre figyelmeztetnek.
A tinédzserek számára is készülnek különböző játékos programokkal, amelyekről a köztársasági elnök annyit árult el, hogy az Elvarázsolt Kastély, a Csodák Palotája és a szabadulószoba ötleteit vegyítik majd egyszerre. A fiatalok sokkal fogékonyabbak a fenntarthatósági kérdésekben, ez azért is jó hír, mivel az ő és unkáik jövőjéről is van szó – tette hozzá.
A klíma folyamatosan változott és változik,
a változás sebessége azonban napjaikban sokkal gyorsabb, mint a földtörténetben bármikor.
Ez pedig az emberiségnek köszönhető. Az ipari forradalom óta az ember sokkal több természeti energiát fogyaszt, mint azt megelőzően – fogalmazott.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy a fogyasztás háromszor olyan gyorsan nő, mint a népesség. A megnövekedett fogyasztással pedig elkezdtük felfűteni a bolygóinkat, a klímánkat.
Magyarország törvénybe foglalta, hogy 2050-re az ország klímasemleges lesz. Ez azt jelenti, hogy 2050-re hazánk annyi káros anyagot fog kibocsátani, amelyet a természet képes elnyelni.
A nemzetközi vállalások tekintetében Áder János elmondta, hogy az egyezményből két nagy szennyezőforrás kimaradt, a légi és a vízi közlekedés.
Hat évvel a párizsi megállapodás után sokkal rosszabb helyzetben vagyunk, mint azelőtt. Ez azért is van, mert az egyezmény megkötésekor a felek még adtak maguknak öt évet, hogy felkészüljenek az átállásra, illetve nem vették figyelembe a légi és a vízi járművek károsanyag-kibocsátását – emelte ki.
Magyarország egyedül nem tudja megoldani a klímaproblémát, hiszen amíg Kínában és Indiában újabb és újabb szénbányákat nyitnak meg, addig nem következik be változás, még akkor sem, ha hazánk teljesen klímasemleges lesz is.
Egyre szélsőségesebb időjárás-jelenésekre kell számítanunk, erre jó példa, hogy
15 évvel ezelőtt nem lehetett Magyarországon tornádót, szupercellákat látni, ahogy napjainkban.
A klímakutatók úgy vélik, ha az ipari forradalom éghajlatához képest két fokkal megemelkedik a Föld hőmérséklete, onnantól már nem lehet visszafordítani a klímaváltozást és a vele járó káros következményeket. Ennek tükrében nagy bajban vagyunk, hiszen jelenleg már 1,5 fokkal melegedett a Föld.
Jelentős veszélyt hordoz a permafroszt, az örök fagy birodalmának olvadása is – hangsúlyozta –, a Föld hőmérsékletének egyfokos emelkedése után ugyanis ezekből annyi metán szabadulna fel, mint amennyi a világ összes országának teljes kibocsátása öt év alatt.
Az expo célja viszont az, hogy ne csak a problémáról, hanem a megoldásokról is szó essen. Van még megoldás, a technológiai ismeretek birtokában vagyunk, most már csak meg kell tanulnunk, hogyan kell tudatosan, fenntarthatóan éljünk.
Az új technológiák megjelenésé hozzájárul a gazdasági növekedéshez is. Az Egyesült Államokban is a szénbányák bezárása zajlik, a szél meg a napenergia bővítése zajlik. Ennek kapcsán az szél és a napenergia ipar sokkal több embert foglalkoztat, mint a szénkitermelés.
A gazdasági növekedés és a kibocsátáscsökkentés azonban összeegyeztethető. Ahogy arról az államfő beszámolt, Magyarország azon 21 ország között van a világon, amely úgy tudta növelni gazdasága teljesítményét, hogy közben kevesebb káros anyagot hozott létre. Ismertette azt is, hogy az ország 2030-ra az áram 90 százalékát már kibocsátásmentesen fogja előállítani.
1990-hez képest 32 százalékkal csökkent a károsanyag-kibocsátás. Ebből a szempontból 2019 fontos év volt, hiszen jelentősen csökkent a széndioxid-kibocsátás, miközben a GDP nőtt.
21 olyan ország van, köztük Magyarország is, ahol meg tudták oldani, hogy úgy csökkentsék a károsanyag-kibocsátást, hogy közben növelték a GDP-t.
A naperőműkapacitás bővítése igen jelentős volt az elmúlt években. Viszont az új energiaforrások számára az energiaszállító rendszereket is át kell alakítani, úgyhogy igazán izgalmas évek előtt állunk – zárta az interjút a köztársasági elnök.